Hééé, ne buzeráld azt a rohadt állomáskereső gombot, te kurvának is a legalja ortt, bameg...hogy az agyatlan apád korrupt vérébe fulladtál volna bele születésedkor '96 legelcseszettebb januári napján! Mingyár' rácsapok a kezedre, hogy egy távvezérlőt nem leszel képes kezelni, nemhogy egy ország médiapolitikáját. A végén még elbaszod itt a napirendemet, tönkreteszed minden reggelemet, mert mi a jó édes teveszaros müzlitől leszek én kurva vidám egész nap, ha már nem lesz itt velem a "Bocsi", akinek akkora arca van, ami nem fér rá hazánk rádiófrekvenciás térképére, és külön műholdat kell fellőni, mert akkora nagy bunkó, hogy a Nasa összes szélessávú kapacitása nem képes azt leközvetíteni...vagy nem lesz velem Balázs, aki a középiskolai szivatások médiakörnyezetbe átültetése és a legbugyutább tévés vetélkedőformátumok (f)elvállalása után ült be a reggeli rádiózás idétlenül vigyorgó garázsmesteri pozíciójába.
    Most persze nagy a riadalom. November 18-tól megáll a szófosás, kirugdossák az eddigi kuncsaftokat a két országos toi-toi frekvenciáról, és beköltöznek oda mások. Ahelyett, hogy idevezényelnének egy szippantóskocsit, vagy jönne egy csősz, és kizavarna mindenkit az erdőből.

    "Egyél tehénszart - tízmillió légy nem tévedhet." De, jelentem: tévedhet. A kereskedelmi rádiózás ugyan nem esküdött fel a minőségorientált szórakoztatás zászlajára, és ez nem is várható el tőlük. Pénzt gyártanak, ennek szükségszerű velejárója Lola, Márk, meg mindenféle tökönszurkált kis celebherpeszek. Ezek jönnek-mennek, egy idő után elmúlnak, és nem is sajnálja őket senki. Könnyűek, súlytalanok, felületesek - ideálisak a háttérrádiózáshoz. Hogy épp ők kapták anno a két országos rádiófrekvenciát? Üsse kavics. A magamfajta, az eldeformált ízlésvilágát születési rendellenességként egész életében magával hordozó kisebbség persze rövidtávon mászott falra, amikor kényszerből mégis el kellett viselnie ezt az elkúrtan jópofáskodó és zeneileg pedig egy ostoros egysejtűnél is primitívebb rádiós elitet, de a net forradalmasította médiaközegben sohasem volt gond megfelelő alternatívákat találni.

   Ezek a rádiók technológiai értelemben már régóta nincsenek monopolhelyzetben, mindenki találhat mást, neki valót, és ez a bizonyos "országos" szó pont olyan kiüresedett, elaggott a digitalizáció korában, mint maga a védekezés: "nincs más, ezért hallgatom ezt...legalább ez van, mégiscsak jobb, mint a semmi". Frászt. Ahogy már van horgászoknak külön tévécsatornája, meg yacht-tulajdonosoknak szóló, meg kertészkedő, barkácsoló, ürgeöntésre megtanító, az őszi falevelek egy kupacba gereblyézésének mesterfogásait megmutató, annak titkaiba beavató, úgy rádió is van annyiféle és -fajta, hogy az ég nem számol annyi csillagot. Külföldi is meg magyar is. Saját playlist-eket szerkeszthetünk, sőt ha ehhez lusták vagyunk, akkor egy apró kis mesterséges intelligencia, egy robotprogram elvégzi ezt helyettünk. Így 2010-ben, amikor már lassan az aggteleki cseppkőbarlangban tanyázó denevérek is wifi-kompatibilisek lesznek, és torrentről szedik le a legújabb batman-filmet, nekem ne jöjjön senki azzal, hogy nincs más.

    Akkor mégis mire ez a nagy felhajtás, a síróklubok, a petíciók, a még meg sem szünt, de már emlékkoncert?

    Bochkor élő adásban szipog - álszentségének képmutató őfelsége. Pár hónapja szó volt, hogy akár külön rádiót is indíthatnak, ha az ortt kigolyózza a pályázatukat. De akár az is elképzelhető, hogy az újonnan indulók egyike átveszi őket, márcsak a tízmillió légy miatt is ugye. És egy szipogásmentes, tiszta pillanatában elhangzott ez is: "Ha mégis változás lesz, kijelenthetem: kint vagyunk a piacon – nyilatkozta a rádiós." Akkor mi a fasznak siratod magad, egykomám? Jó, mondjuk én is verném a fejem a falba, ha "bocsi"-nak becéznének, az azért tényleg baromi szar érzés lehet.
    Ám az még betegebb, amit ez a tízmillió légy csinált az elmúlt napokban. Alakulnak a klubok: "tökmindegy, hogy neked Bocsi vagy Balázs az Isten, csak írd alá a petíciót". Hát bazdmeg, Isten, mi? Hogy magam alá ne pisáljak itt rögtön a nagy tisztelettől...méltóságos uramnak még szólíthatom esetleg, vagy már az is sértő? Mert ha igen, akkor "Bocsi". Még a végén kiűzettetek az édenkertből. Ja igen, még népszavazzátok is vissza őket, állítólag valamelyik zsibbadtfejű kartársatok már szövegezi is az aláírási ívet...dehát persze, nyilván egy ortt által tökönvert istennek legalább egy kurva népszavazás jár.
    Amúgy meg, kedves ide vagy oda rajongótábor, megint sikerült körbelőni a lényeget, gondolom, a meg nem szűnő könnyáradat homályosította el a látást. Élve temetitek ezeket a remekbeszabott rádiósokat, haragszotok a gyilkosaikra, de maga a történet nem is jut el hozzátok, csak a fájdalom. Olyanok vagytok, mint a légy, amelyik beszorul a két ablaküveg közé, nem érti, hogy mi történik vele, aztán szépen lassan elhalálozik. Még meglebbenti apró szárnyait egy-egy 103.3 vagy 100.8 MHz-es nagyfrekvenciás rángás, de végül beáll a néma, éteri csend.
    Adásszünet.

    Szóval mégis miért olyan marhára fontos ez a két, "országos vagy mi a tököm" frekvencia? A tízmillió légy miatt. Mert hiába a választás szabadsága, a technológiai forradalom, a monopolhelyzetet nem sikerült feloldani. Minden légy oda repül, ahova minden légy repül. Kényelemből, lustaságból, ostobaságból, kíváncsiságból, ízléstelenségből, mittomén miből fakadóan. Szagra gyűl az éji vad, a reklám, a pénz, dolgoznak a szivattyúk.

    Egészen pontosan 7 évre kaptak működési engedélyt, amit aztán megtoldottak még 5 évvel, törvényesen. Majd ennek lejártával a rádió vezetői - nyilván a paksi atomerőmű blokkjainak példájából kedvet és erőt merítve - tavaly ilyentájt offenzívát indítottak, bűnre csábítva a parlamentet, rajta keresztül áttételesen az ortt-t. Megnyerték maguknak, vagy megvették maguknak Kiss Péter kancelláriaminisztert: legyen hát egy törvénymódosítás, és pályázat nélkül egy újabb hosszabbítás, hivatkozva a 2014-es digitalizációig hátralévő röpke időre, mert hát ugyan mi az a pár milliárd, amit 5 év alatt össze lehet szedni erről a piacról, ilyen kedvező monopolhelyzetből. Ezt már csak odaadhatják nekik, úgy grátisz. Viszont az Alkotmánybíróság másképp gondolta, és visszadobta a komplett csomagot. Na, innen datálódik a kivégzőosztag felállításának gondolata.
    Azért vérbosszúért kiáltó, istent bochkorba öltöztető, slágerdanubiznisz-féltő klubtagok, igazságtalanságot és igazságért kiáltók: korrupt az ortt? megvette az mszp és a fidesz pénztárnoka közösen? ja, nagyon úgy néz ki. de ki is árazta be őket? a sláger meg a danubius? ja, bocsi...
    Tehát a pályázatot ki kellett írni. Sürgetett az idő is, vagy sürgetett volna, mert a novemberi kapuzárás dacára csak valamikor a nyár közepén került kihirdetésre. Hát, nyilván rendezni kellett a sorokat, sima utcai cafkából átöltözni luxuskurvának, mozgatni a pénzt, megrendelni a koporsószögeket...jó munkához idő kell. De csak született egy tender végül, amire szépen sorjáztak be a médiahatósághoz a pályázatok. Az meg végezte a dolgát, kibaszta a nem odavalót, benntartotta a zsebbe fizető és mindenképpen benntartandót, a végén pedig hogyhogynem, de kihozott nyertesnek egy mszp-közeli meg egy fidesz-közeli cuccot.
    Azt a kettőt, amelyiket ugyancsak el kellett volna küldenie mondjuk Tadzsikisztánba valamilyen médiamenedzser továbbképzést elvégezni, mert gazdaságilag értékelhetetlen és megvalósíthatatlan modellel rukkolt elő. Azt a kettőt, amelyből az egyik pont ugyanolyan kivitelezhetetlen terveket nyújtott be, mint az a pályázó, amelyiket még az elbírálás előtt vágtak ki ugyanerre hivatkozva. Azt a kettőt, amelyikből a másik pályázatát azonnal el kellett volna utasítani formai hibák miatt. Azt a kettőt, amelyik egyértelműen és nyíltan kötődik egy-egy párt médiabirodalmához, és nem csak áttételesen-őszintétlenül, mint a vörös szegfűhöz végsőkig lojális Népszabadság, amelyet az Mszp résztulajdonol a leginkább nevében abszurd Szabad Sajtó Alapítványon keresztül.
    Ti meg Bochkor Balázst, ezt a két megélhetési komédiást féltitek? Sírjatok inkább a médiaszabadság miatt. A lázadással már úgyis elkéstetek.
    Mert ez ugyanaz az ortt, amelyik komolyan elgondolkozott még tavasszal, hogy a két kereskedelmi tévé koncessziós díját mérséklik a válság miatt. Szegények ugyanis tavaly fejenként csak szerény 30-30 milliárdot kerestek, szemben az előző évi 40 milliárddal. Ebből ugye marha nehéz kigazdálkodni a másfél milliárdos díjat, szegény Marsi Anikónak heti kétszer csak vajas-mézes kenyér jutna vacsorára, az meg ugye mégsem járja. A köztévé meg már lassan saját hányásában fetreng, de azt meg hát végülis ki nem szarja le?
    Az az ortt-ülés, ahol a rádiópályázatokat elbírálták, nem volt sajtónyilvános, több orgánum kérése ellenére sem. Viszont a Keresztapa-filmekből mindenkinek megvan - akinek nincs, az gyorsan pótolja, nemcsak a szóban forgó jelenet miatt persze - az a pár kocka, amikor az Al Pacino alakította Don Corleone és a többi maffiafőnök felosztják maguk között Miami-t, és egy aranyból öntött telefon jár kézről kézre. De a trilógia első részében is volt egy hasonló jelenet. Nos, ha magunk elé idézzük ezeket a képsorokat, akkor alkothatunk némi fogalmat arról, hogyan is zajlanak ezek a játszmák.
    Maga az elnök, Majtényi be sem ment. Egy napra rá meg már le is mondott. Már hosszú ideje igyekezett ellenszélben pisálni, és úgy néz ki, mostanra nedvesedett át a lábszára kellőképpen. A pályázatkiírást még valahogy kibokszolta, de ennél többre nem futotta. Minden nyilatkozatában sejteti, hogy elvtelen és korrupt politikai háttéralkuk köttetnek, szakmai és morális megfontolásokat, előírásokat félresöpörve. Hja, hogy a 200 milliárdosnak induló és ma 500 milliárdosra taksált metróépítés országában korrupció és lenyúlás zajlik? Tessék valami újat mondani. Nem sejtetni, hanem nyíltan megvádolni az illetékeseket, függetlenül attól, hogy van-e valami bizonyíték, vagy nincs. Jöjjön már egyszer egy tökös legény, vagy leány (ebben az  esetben az anatómiai differenciálhányados nem kizáró tényező, ez nem ortt-pályázat), és leszarva minden jogállami következményt - hiszen a jogállamot is lehúztuk már rég a wc-n - mondja ki: az ortt médiaprostituáltak hitvány gyülekezete, politikai elitünk igazi nehézfiúk és elegancia nélküli maffia, mi magunk meg hülye faszok, hogy belementünk az olcsó kompromisszumainkba, elfogadtuk a megalázó, elvtelen ajánlatokat, hagytuk idáig fajulni önmagunkat.
     Utánam az özönvíz.

    A kereskedelmi rádiózást eddig uralta a kommersz pop. Fene gondolta volna, hogy a Crystal-nak egyszer majd Orbán "hajrá Magyarország, hajrá magyarok" Viktorral, vagy Lendvai "lassan mondom, mert hülyének nézlek" Ildikóval kell megküzdenie a slágerlista első helyéért. Most sem valószínű, hogy direkt politizálásra használják majd ezt az eddig depolitizált felületet. Sokkal inkább várható, hogy a pártkassza finanszírozására nyitnak meg egy új csapot.
    A Sláger és a Danubius meg mehet regionális frekvenciákra, böjtölheti ki a következő öt évet, és majd a 2014-es digitális piacnyitáskor próbálhatja meg újra ízlésterrorját ráerőszakolni a hallgatóságra, korrupcióra félrerakott pénzét meg az akkori médiahatóságra.
    Tízmillió - légy, vagy nem légy -, én Veled vagyok!