yossarian

Lábfejünk sok szempontból fontos alkatrészünk, elősegíti a konfliktusmentes kapcsolat kialakulását az anyafölddel. Nélküle járásunk sokat veszítene természetes kecsességéből, a cipőink is ormótlan flakonokra hasonlítanának,  pár lépés után le is esnének rólunk, el is hagynánk azokat. Bénán rugdosnánk az autóban a gázpedált, már egy kis szellőfuvallatra meginognánk, fociban pedig még a cserebogarak is agyonvernének minket. Ugyanakkor kevéssé köztudott tény, hogy fizikális modellünk szolgálata mellett személyiségünk kialakulásában is mekkora szerepet játszik. Hiánypótló szakirodalma csak kevés, cserébe viszont igazán komoly presztízzsel rendelkező tudományos portálon lelhető fel, épp ezért teljesnek nem nevezhető az alábbi válogatás, de lábjegyzetnek azért talán megteszi.

Az asztrológia, kártyavetés, számmisztika diszciplínákkal szemben a lábolvasás - vakmerően frappáns metafora - még csak gyerekcipőben jár, alapvető tárgykörök sem tisztázottak, bizonyos vitás kérdésekben a frakciók még nem álltak föl. Nekem például a bal lábfejem ferde, a jobb pedig római, így most nem tudom eldönteni, hogy titkolódzó, introvertált ember vagyok-e, akit a hangulatingadozásai szeszélyesen kiszámíthatatlanná tesznek, vagy pedig jó kommunikációs képességű, üzleti életben sikerre termett, társaságközpontú figura? A skizofrénia diagnózisa feloldaná ezt a dilemmát, vagy ha tézissé válna, hogy ilyen esetben az a láb érvényesül, amelyik reggel először ér padlószőnyeget, és már csak azért is jobban örülnék ez utóbbinak, mert az ágy szobabeli pozíciója determinál, így jelen helyzetben 90% fölötti a római napok aránya, és statisztikailag kimutathatatlan, kvázi mérési hiba a ferde napjaim száma. Minthogy a szoba átrendezésével ez a grafikon könnyen manipulálható, a jobb vs. bal láb harcának eldöntésére ez a módszertan valószínűleg nem alkalmas.
A görög lábfejűeket finoman lebuzizzák, a társadalmi sztereotípiák szalonnyelvezetének szemlesütő kontextusára utalva, a négyzet lábfej pedig egy kitalált kategória, ilyen mértani pontosságú keresztmetszet csupán tervezőmérnökök és baleseti sebészek asztalán fekszik. Ez amúgy - főleg az utóbbi - meg is indokolja, hogy a hasonló lábfejjel rendelkezők miért szeretnek lassan, megfontoltan döntéseket hozni, hiszen aki már egyszer csonkolásig hirtelenkedett, figyelmetlenkedett, az legközelebb kétszer is meggondolja.

A lábolvasás még aprólékosabb analitikájába vezet bennünket az ujjak funkciójának tisztázása. Nagylábujjam az adott biológiai feltételek mellett átlagosan hosszúnak mondható, az ennél langalétább méretekkel rendelkező versenyzők nemcsak a kreatív, éles eszű, hanem a gnóm jelzőre is bátran pályázhatnak. A második kampó minimum Hitlert feltételez bennem, enyhítő körülményként újra csak a jobb lábamat tárom majd a bíróság elé, azzal a diktátori vonásokat nagyjából Cercei Lannister célorientált kegyetlenkedéseire le tudom puhítani, szelídíteni. A középsőt nevezzük egyszerűen Dionüszosz-Héraklész korridornak, bár ez az oppozíció erős csúsztatás, az élet élvezete ugyanis nem zárja ki a vitalitást: a duhaj részegek hova álljanak, mekkora harmadik lábujjat vásároljanak?
A negyedik a családszeretet és empátia mutatója, vagyis a szeretetujj. Ha túl rövid a konstrukció, akkor nyugodtan gyűlölködj, szíts viszályt, mindig lesz hivatkozási alapod, ha csak szeretnél gyűlölködni, de állandóan csöpög belőled az együttérzés, folyik ki megállíthatatlanul a lábujjadból, akkor keresd meg a láncfűrészt a spájzban, tégy a sorsod ellen, vágj oda, külön kérés nélkül belőled ne csináljanak az istenek jézust!
Ha ránézek, a legkisebb tényleg olyan incselkedő, rendetlen, a pulóvert is kifordítva felvevő. A köröm csak úgy rá van dobva, hanyagul, akár egy haspóló, nem is ollóval kéne nekimenni, elég csak ráfújni. Még sosem próbáltam a kislábujjamat külön mozgatni, egyáltalán hogy érkezik a késztetés ilyen kísérletekre, de szemmel is jól érzékelhető kilengése után fellelkesedtem, hátha a hajszálaimmal is képes vagyok ugyanezt megtenni. A pajzán huncutkodás szemiotikájában alámerülve kislábujjak sokmilliméteres kacsintásától tüzel nőstény és kan, a rakétát körbebugyoláló két golyóbis a múlté, a lengedező Pisai ferde torony az új tizennyolcas karika. Mindig csak felesleges dudornak tartottam magamon, semmirekellő plusztartozéknak, amely cipekedésre ugyanúgy alkalmatlan, mint kombinált barkácsmozdulatok produktív megtámogatásában, de fallikus szimbólumát ezentúl büszke fegyverként viselhetem, liftben mutogatva szatírtevékenységre használhatom, strandon kicsapva meglóbálhatom.

Tágabb perspektívában, egyfajta lelki betegségtérképként, tünetportfolióként is szemügyre vehetjük tappancsunkat, házi pszichoterápiánk első lépéseként tehát a kanapén elnyúlva az olvasólámpa fényénél rovancsolunk, hogy a birtok mekkora hányadát lepték el a tyúkszemek otromba halmai, vagy épp hol tenyészik jelentősebb gombaflóra. A bőrkeményedés motivációjára adott eddigi válaszunk amúgy elég gyenge lábakon áll, honnan tudja a bőr, hát nincs is neki esze, hogy ahol jelentősebb terhelés éri, ott kell megvastagodnia?  Ami használatban van, az kopik, szakad, feslik, a bőr ezzel ellentétes viselkedését tehát irracionális lenne erre adott reakcióként betudni, a populáció többi tagjával szembeni elzárkózásnak, antiszociális hadmozdulatnak annál ésszerűbb cselekedet, hiszen csak ki kell várni, hogy olyan vastag bőrréteg képződjön körülöttünk, ami ellehetetleníti a hangok, érintések hozzánk férkőzését, embertársaink közeledési szándékait. A gombaültetvények specifikusan kapcsolódnak a bőrrétegek szaporodásához, az ugyanis már a következő fázis, amikor egyre ritkulnak a társas érintkezések, de közben a páciens már szeretne visszakéredzkedni a társadalomba, ami egy meglehetősen reménytelen játszma, mert hát ki akar barátkozni egy gombás emberrel? Ott a spirál, önmagát gerjeszti a probléma, egyre több kétségbeesés, egyre több gomba, egyre kevesebb elismerés, egyre több kétségbeesés, egyre több gomba, és ha nincs kellően magas talpíved, ami a tökéletességre való törekvésed magányos harcának számtalan hőseposzban megénekelt vezérmotívumát palántázza el megnyugtatólag tudatod termékeny, humuszban gazdag felsőrétegében, menthetetlenül gombapörkölt lesz belőled.

Lábfetisisztáknak kötelező komplex témafeldolgozás, bár bizonyos kijelentéseiben ellentmond az előző tanulmányoknak, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen a honlap szerint a szerző elismert szaktekintélye az álomfejtésnek, a növényi ajzószereknek, a fengsuj hókuszpókuszoknak, és mindenféle okkult tudománynak. Olvasottsága, alapossága figyelemreméltó, kiemeli a bazársori vajákosság felületes rikácsolásából, már-már, sőt majdnem néprajzkutató.
Széles a horizont, tetőtől körömtől talpig körbejárja a területet, benéz mindenhova. Ha a kislábujjunk is ugyanezt tenné, az kishitűségről árulkodna, a többi ujjal és az egész világgal szembeni alávetettségről, megalázkodásról, ezért is szükséges tudatosítani magunkban a korábban említett csóválás képességének imponáló hatásmechanizmusát, mert az önbizalmat pumpál ernyedő, jobb sorsra érdemes tagjainkba.
De azzal is jó tisztában lennünk, hogy nagylábujjunk krónikus fájdalma tulajdonképpen egy felfolgozatlan gyász következménye, a hideg borogatást szívünk fölé vigyük fel, ne a tetthelyre! A lábujjak formavilága is fontos világszemléleti predesztináció, az ívelt idomvégződésekkel rendelkező egyedek elfogadóbbak, tapintatosabbak, a szögletes dizájnúak merevek, elutasítóbbak, például a lábolvasás komolyanvehetőségének kérdésében is. Megnéztem, számomra ízlésesen bumfordi, kicsit deformált ellipsziseket álmodott meg az alkotóm.
Ha a második és harmadik komponens között - hétköznapi eset - netán úszóhártyát vélünk felfedezni, ne essünk kétségbe, mert bár gusztustalan mutatvány, valójában bontakozó önbecsülésünk csalhatatlan bizonyítéka. Ami egyébként négyszáz vegyesen a hormonkezelés mellett egy olimpiai bajnok nélkülözhetetlen kelléke. Emellett a magas lábboltozat ebben az elemzésben is a perfekcionizmus velejárója, az alacsony, lapos lábfej bár praktikus hozzáállást, ám földhözragadt, fantáziátlan szemléletet jelent.
Végére hagytuk, de már csak üzleti szempontból is van jelentősége, ezért nem mehetünk el szó nélkül mellette: a talpjóslás nehéz kenyérkereset, ha valamire rá lehet fogni, hogy büdös meló, akkor célba értünk. Körülményesebb az ikertestvérénél, a kéz mindig kéznél van, a láb ezzel szemben nem az a tenyérbemászó fajta. De itt is árokmélységet mérnek, meg hogy ezek honnan hová, és milyen hosszan vezetnek, egy felsőbb hatalom rovásírása ez, mely jellemünk és jövőnk bőrbevésett bibliája, személyre szabott bőrkötéses olvasmánya.